Díjözön

Sziasztok!
Gondolom sokan láttátok, vagy találkoztatok bejegyzések alatt, illetve a chatben, hogy nagyon sok bloggertársamtól kapott a blog díjat, de még nem köszöntöm őket meg, illetve nem teljesítettem a szabályokat.
Ennek oka igen egyszerű, hiszen időm sem volt. Visszamenőleg nem szeretnék most lapozgatni, de nagyon-nagyon-nagyon hálás vagyok, hogy ilyen sokan követtek, támogattok, és értékelitek az alkotásomat. Köszönöm!
Most egy díjra szeretnék "reagálni", amit a Szonitól, a Szonidea szerkesztőjétől kapott a blog.
Nem-nem. Nem ismerjük egymást, nem ezért reagálok éppen az övére, de azt fontos elárulnom, hogy nagyon nagyra tartom őt is, és imádom a fotóit, amit többek között az Instagramon megtekinthettek IDE kattintva. ( Ez azért fontos számomra, mert nagyon imádom ezt a művészeti ágat, ha szabad így fogalmaznom, és egy nagyon tehetséges emberkével van dolgunk, és jó magam is kedvet kaptam általa a fotózáshoz, szóval hajrá-hajrá!)





Nos, a díj:

Szabályok: 

1. Köszönd meg a díjat.

2. Írj 5 különlegességet a blogodról.

3. Írj 5 különlegességet annak a blogjáról, akitől kaptad.

4. Írj 5 kérdést.

5. Válaszolj az általam adott 5 kérdésre.
6. Küldd tovább olyan blogoknak, amelyek szerinted egyediek (bármennyi blogot jelölhetsz).

1. Szerintem a köszönetnyilvánításom odafent megtörtént, de ezúton is nagyon-nagyon szépen köszönöm, hálás vagyok, hogy gondoltál rám, és értékesnek tartod az elmém szüleményeit a díjra! :) Szóval köszönöm még egyszer!

2. Nos nem is tudom.

 Az első, hogy évek óta kavarog a történet a fejemben, de egészen a múlt hétig mondhatni, hogy cél nélkül írtam, de végre megszületett bennem is a befejezés, amiért mondjuk a nagyérdemű lehetséges, hogy majd a véremért fog kiáltani, de azért remélem a legjobbakat! :)

 A második, hogy a táncos részek valós eseményeket tükröznek, hiszen mondhatni, hogy hamarabb táncoltam, mint jártam, vagy beszéltem. Hatalmas nagy szerelem van köztem és a tánc között, a baj csak annyi, hogy több sérülést elszenvedve nem igazán űzhetem annyira ezt a hivatást, mint szeretném, de nem vagyok annyira az a szófogadó típus, így a doktor bá, nem nagyon örül nekem, amikor visszamegyek kontrollra. :D 

A harmadik, hogy Rose karakterét egy barátnőmről mintáztam, aki éppen akkoriban készült az emelt magyar érettségijére, szóval adott volt a különc karakter. 

A negyedik, hogy talán egyre gyakrabban merül fel bennem az a kérdés, hogy emiatt a sztori miatt ugye nem jutok pokolra? Ugye nem? A Nagyfőnök csak tudja, hogy ez csak a képzeletem játéka, és ugyanúgy maradok felé tisztelettel. 

Az ötödik, ami számomra tök megdöbbentő, hogy egy Londonban élő magyar lányka is olvassa a blogot, és angolra fordítja pár ismerősének, akiktől már kaptam levelet, hogy csak így tovább. Hát mi komoly azért már ez! 

3. Nem tudom, hogy miféle különlegességekkel tudnék szolgálni. Csak azokat tudom elmondani, amiket én annak tartok. :) Ha rosszul értelmeztem, elnézést! :)

Nos, ha nem ismered a blogot, számodra különlegességnek számíthat az, hogy ez egy igazán rendkívüli oldal a maga nemében ( számomra mindenképp ), ugyanis nagyon jópofa DIY ötleteket találhatsz rajta, könyvajánlókat, blogokról készült kritikákat, amelyek nem összecsapottak. 

Mindemellett Szoninak sikerült az oldalba belevinni stílusát, amely elengedhetetlen az efféle oldalaknál.

A FOTÓK, A FOTÓK, A FOTÓK, A FOTÓK! Mondtam már, hogy a fotók? Nem? Akkor a fotók! MARS!

Rohadt jó ékszer ötleteket találhatsz, amiket magad is elkészíthetsz.

Bárki, aki idetéved könnyen találhat olyat, ami érdekelheti őt, hiszen nagyon sokféle-fajta bejegyzés között válogathattok.

Tuti, hogy tök jó tartalommal fogsz összefutni, hiszen ahogyan olvasgattam az elmúlt időben az oldalt, nagyon pontosak az értesülések és véleményem szerint nagyon sok kutatómunkát végez. Ez mindenképpen értékelendő!

4. A KÉRDÉSEK

Mióta foglalkozol a blogolással, és hány blogod volt eddig?

Nos, én amikor tizenegy éves voltam, már akkor csináltam egy blogot, de persze ez csak fellángolás volt. Utána, tizenhárom évesen kezdtem bele egybe, ami ma már több, mint hét éve történt. Az első blogom címe a Befejezetlen történet volt, mert lusta voltam befejezni...:D Árulkodó a cím. Az egy fantasy történet volt, de nem volt az igazi. Utána egy osztálytársam kérésére kezdtem bele egy újabb misztikus történetbe, ami a Suttogó próféciák címet viseli, amire én nagyon-nagyon-nagyon büszke voltam, már csak azért is, mert elküldtem egy hőn szeretett magyar írónőmre, aki látott bennem tehetséget. Ez adott erőt ahhoz, hogy tovább próbálkozzak. Visszaolvasva ez is szörnyű amúgy, de az most mellékes. Ez az írásom a Cat's stories oldalon található meg, amelyik ténylegesen az első, működő blogom. Ezután hoztam létre Ádámékat, majd Jadet, amit már töröltem, hiszen szeretnék vele komolyabban foglalkozni, befejezni idén, és megpróbálkozni vele egy kiadónál, vagy év végén az Aranymosással. Mindemellett több közös projetkben is részt vettem, mint például a TÍSZ, Könyvtitok, Önnek új levele érkezett, illetve még vannak készülőben lévő történetek. :)

Heti hány órát blogolsz?

Sajnos keveset. Az egyetem mellett nem sok időm van arra, hogy annyi időt fektessek bele, amennyit megérdemel. Persze-persze, mindenkinek arra van ideje, amit szeret és akar csinálni, csak ezzel szerintem többen is szembesültek már, hogy nagyon csúnyán képesek a  "felsőbb hatalmak" ezt keresztbe húzni. Most, hogy kicsi relax van a vizsgák után, minden nap volt alkalmam, így heti tíz órát szerintem minimum.

Ha egy napra visszamehetnél a múltba, mikorra mennél vissza (nem feltétlenül a saját életedből, hanem bármilyen történelmi eseményhez)? Miért?

Juj, hát én történelem buzi vagyok, szóval minden jöhetne. :D Nagyon szeretnék ott lenni a Titanicon, hiszen ezrek sorsa fonódott egybe azon a végzetes éjszakán. Nem a tragédia vonz, hanem szeretném átélni és megérteni. Ilyen a háború időszaka is. Szívesen lennék jelen Da Vinci időszakában, hiszen a reneszánsz egy csodálatos korszak volt. Az 1990-es évekbe is visszacseppennék Amerikába, hátha összefutok Heath Ledgerrel, vagy éppen Robin Williamsszel. A rockadilly korszaka, Elvisszel vagy a Beatles tagokkal pacsizni. Szeretném látni Sissit, kideríteni a rejtélyt, hogy mi is történt azon a kocsi úton Andrássy gróffal. Igazából a történelmi, és irodalmi pletykák felettébb vonzanak. Biztosan valami ilyesmibe csöppennék a leginkább. :)

Szerinted hogyan lehetne összetartóbb bloggerközösséget szervezni?

Szerintem nem a díjjakkal. Ez most lehet, hogy csúnyán hangzik, de nagyon sokszor látom közösségi oldalakon (lásd Facebook), hogy sokan ha kapnak egy díjat, olyan szöveggel írják ki, hogy bocs, akinek kell, az linkelje és küldöm. Ez szerintem csak majomparádé. Kellenének találkozók, vagy tényleg egy olyan fórum, ahol megismerjük egymást, beszélgetünk a blogokról, az okokról, a motivációnkról. Nagyon sokan vannak, akik csak azért blogolnak, mert trendi. Ez nem hiszem, hogy az összetartás szimbóluma lenne. 

Melyik a kedvenc blogod és miért? 

Nincsenek kifejezetten kedvenc blogjaim, de talán nem is ez a megfelelő szó rá. Sok blogot követek, és mindent másért szeretek. Itt van például Szonié, de említhetném Barbi Édes életét is, Szencseg Egy perc az életemből blogját, vagy akár Luna Tengerek démonát, és így tovább. :)

A négyes és a hatos pontot én szeretném kihagyni. Nagyon sok érdekes, különleges blog lebeg a virtuális égen, és nem lenne szívem selejtezni, hogy most akkor mit írjak és miért. Nagyon szépen köszönöm még egyszer a díjat, díjakat! :)